A 12 éves Vilja imádja a birkózást, bár retteg a fájdalomtól és minden meccset elveszít. Amikor elválnak a szülei, sok mindennel meg kell küzdenie: az érzelmeivel, a fájdalomtól való félelmével, a féltékenységgel.

Marcelo életét az argentin egyetemen a filozófiaoktatásnak szentelte. Amikor mentora meghal, Marcelo arra számít, hogy ő lesz az új tanszékvezető. Tervei azonban fenekestül felborulnak a karizmatikus professzor, Sujarchuk váratlan érkezésével.

Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció azonban nem a tervek szerint alakul.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust.

Két monogám, heteroszexuális házasságban élő kéményseprő olyan helyzetekbe kerül, amelyek megkérdőjelezik a szexualitásról és a nemi szerepekről alkotott véleményüket. Az egyikük váratlan ismertséget köt egy férfival. A másiknak zavarbaejtő álmai lesznek, aminek hatására elkezd azon töprengeni, hogy mások tekintete mennyire formálja a személyiségét, és vannak-e a jellemének olyan aspektusai, amelyeket elnyomott, ezáltal korlátozva önmagát.

Amikor 1999-ben bemutatták az első Mátrix-mozit, előrevetített jó néhány társadalmi és politikai kérdést és azonnal popkulturális jelenséggé vált. Egyedülálló dokumentumfilm a Mátrix-sagáról és annak prófétai vonatkozásairól.

Marcelo életét az argentin egyetemen a filozófiaoktatásnak szentelte. Amikor mentora meghal, Marcelo arra számít, hogy ő lesz az új tanszékvezető. Tervei azonban fenekestül felborulnak a karizmatikus professzor, Sujarchuk váratlan érkezésével.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

A börtönből frissen szabadult egykori színész, Lang (Eddie Peng) visszatér a Kína északnyugati részén fekvő szülővárosába, a területet azonban éppen kiürítik, hogy hatalmas ipari központot és gyárakat építsenek a helyére. A lakók nagy része már kiköltözött, a várost ellepték a kóbor kutyák, Lang pedig csatlakozik a sintérekhez, hogy segítsen befogni az elvadult ebeket. Így kerül kapcsolatba egy fekete keverék kutyával, akinek még vérdíjat is kitűztek a fejére. A két magányos, számkivetett lélek, a fekete kutya és Lang lassan egymásra találnak és baráti kötelék alakul ki közöttük a kietlen Góbi sivatag ölelésében. A kínai Hu Guan (A tehén) új filmje megnyerte a 2024-es cannes-i fesztivál Un Certain Regard szekciójának fődíját, azóta pedig elismerték többek között Varsóban, Valladolidban és Jeruzsálemben, legutóbb pedig Gotham-díjra jelölték a legjobb rendezés kategóriájában. A Fekete kutya nemcsak egy szívmelengető és meglepően humoros kutyás film, hanem rétegzett szociológiai látlelet a 2000-es évek brutális iparosodási hullámának következményeiről és a 2008-as pekingi Olimpia körüli felfokozott várakozásról. A film sztárja a marcona börtöntölteléket alakító Eddie Peng mellett Xin, a fekete keverék kutya, aki parádésan alakítja a címszereplőt: ha kell, beteget játszik, máskor pedig ablakon ugrik be és egy száguldó motor oldalkocsijában ereszkedik két lábra.

Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust.

Hjalti és Björn gyerekkoruk óta barátok, akik nyáron egy tengeri herkentyűket kínáló éttermet üzemeltetnek. Az álmuk, hogy egész évben nyitva tudjanak tartani. Barátságukat próbára teszi, amikor Björn felfedi, hogy transznemű nő.

Stockholm fagyos és meglehetősen nyomorúságos külvárosában járunk, valamikor a nyolcvanas évek elején. Hősünk, Oskar Eriksson teljesen átlagos, ám magányos 12 éves kisfiú. Próbálja ép bőrrel megúszni, hogy osztálytársai állandó jelleggel terrorizálják. Otthon - ahol édesanyjával kettesben élnek - titkon sorozatgyilkosokról szóló újságkivágásokat és más hasonló dolgokat gyűjt. Egy nap egy fán, nem messze Oskarék házától egy rituálisan meggyilkolt fiú holttestére bukkannak. Oskar eközben megismerkedik Elivel, aki a szomszéd lakásba költözött egy idősebb férfival - akiről a néző hamarosan azt feltételezheti, hogy az apja. A kis Eli ugyanolyan magányos, mint Oskar, így hamar barátságot kötnek.

1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.

Hat teljesen különböző és idegen ember egy napon szürreális börtönben találja magát. Labirintusszerű, egymáshoz illeszkedő, tökéletes kockákból áll a tér, tele apró halálos csapdákkal. Rendőr és rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista felnőtt. Egyikük sem tudja, miért került oda. Ki alkotta a labirintust és miért? Félnek az ismeretlentől és egymástól. Amíg nem találják meg az utat a közös gondolkodáshoz és cselekvéshez, kevés esélyük marad az életben maradásra.

A Köln75 egy felejthetetlen zenei pillanatának születésének drámai történetét meséli el – Keith Jarrett legendás Köln Concert -jét, amely minden idők egyik legkelendőbb jazzlemeze lett. De ami ma mesterműként él a köztudatban, az akkor kis híján meghiúsult. A történet középpontjában egy tinédzser, Vera Brandes áll, aki mindössze 17 évesen promótál a korszak koncert legfontosabb jazz zenészeinek Kölnben. Ő az, aki – minden nehézség és akadály nélkül – eléri, hogy Jarrett színpadra lép azon a bizonyos estén. Egy fáradt, kétkedő művész, egy állapotú zongora és egy fiatal lány, aki nem akarja feladni álmait. Egy inspiráló történet hitről, kitartásról és arról, hogy a legnagyobb csodák néha a legváratlanabb helyzetekben születnek.

A Köln75 egy felejthetetlen zenei pillanatának születésének drámai történetét meséli el – Keith Jarrett legendás Köln Concert -jét, amely minden idők egyik legkelendőbb jazzlemeze lett. De ami ma mesterműként él a köztudatban, az akkor kis híján meghiúsult. A történet középpontjában egy tinédzser, Vera Brandes áll, aki mindössze 17 évesen promótál a korszak koncert legfontosabb jazz zenészeinek Kölnben. Ő az, aki – minden nehézség és akadály nélkül – eléri, hogy Jarrett színpadra lép azon a bizonyos estén. Egy fáradt, kétkedő művész, egy állapotú zongora és egy fiatal lány, aki nem akarja feladni álmait. Egy inspiráló történet hitről, kitartásról és arról, hogy a legnagyobb csodák néha a legváratlanabb helyzetekben születnek.

A Köln75 egy felejthetetlen zenei pillanatának születésének drámai történetét meséli el – Keith Jarrett legendás Köln Concert -jét, amely minden idők egyik legkelendőbb jazzlemeze lett. De ami ma mesterműként él a köztudatban, az akkor kis híján meghiúsult. A történet középpontjában egy tinédzser, Vera Brandes áll, aki mindössze 17 évesen promótál a korszak koncert legfontosabb jazz zenészeinek Kölnben. Ő az, aki – minden nehézség és akadály nélkül – eléri, hogy Jarrett színpadra lép azon a bizonyos estén. Egy fáradt, kétkedő művész, egy állapotú zongora és egy fiatal lány, aki nem akarja feladni álmait. Egy inspiráló történet hitről, kitartásról és arról, hogy a legnagyobb csodák néha a legváratlanabb helyzetekben születnek.

Nat, a nemrég elhunyt thai háziasszony porallergiás özvegye miatt aggódva szellemként tér vissza egy porszívó formájában, hogy kitakarítsa a házat és megvédje családját a házban kószáló egyéb bosszúálló kísértettől. Ahhoz, hogy hasznos szellemmé váljon, meg kell szabadulnia a haszontalanoktól.

A 27 éves, önmagát kereső Alíz (hangja: Stork Natasa) még mindig a szüleivel él. A gyerekszoba négy fala fojtogatóan hat rá, ezért szélsőséges életmóddal kompenzál. Születésnapján, egy átmulatott éjszaka után ittasan kerékpározik haza, amikor balesetet szenved.

Moszkva gyönyörű, izgalmas város. Néhány amerikai és angol fiatal élvezettel veti bele magát a városnézés izgalmába, amikor egy az egész világra kiterjedő, ismeretlen eredetű katasztrófa minden elektronikus eszközt működésképtelenné tesz, majd pusztítani kezdi az embereket. Az eluralkodó káosz elöl a turisták a metróalagútba menekülnek, és csak öt nappal később merészkednek elő. A nemrég még életteli metropolisz kísértetvárossá vált. Nincsenek túlélők, csak egy automatizált katonai adó sugározza az utolsó vészjeleket. A csapat tagjai menekülni akarnak - de még nem tudják, merre induljanak, vagy hova bújjanak az újabb csapások elől. Nem is sejtik, hogy közel a segítség: csak fel kell ismerni.

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Dornan és Balfe egy szenvedélyes, munkásosztálybéli házaspárt alakítanak, akik belesodródnak a vérengzésbe. Dench és Hinds játsszák az éles eszű nagyszülőket.

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Dornan és Balfe egy szenvedélyes, munkásosztálybéli házaspárt alakítanak, akik belesodródnak a vérengzésbe. Dench és Hinds játsszák az éles eszű nagyszülőket.

Lee megdöbben, amikor megtudja, a bátyja a halála előtt őt jelölte ki fia gyámjául. Visszatér a tengerparti kisvárosba, hogy gondját viselje Patricknak, a kamaszodó unokaöccsének. Ezzel együtt Lee-nek szembe kell néznie a múltjával is.

A humoros, érzelmes és markánsan személyes történet egy fiú gyermekkorának krónikája a hatvanas évek végéről a címbéli város zűrzavarában. A filmet az Oscar-jelölt Kenneth Branagh írta és rendezte, a szereplők közt van az Arany Glóbusz-jelölt Caitriona Balfe, az Oscar-díjas Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, és a filmvásznon most debütáló tíz éves Jude Hill. Dornan és Balfe egy szenvedélyes, munkásosztálybéli házaspárt alakítanak, akik belesodródnak a vérengzésbe. Dench és Hinds játsszák az éles eszű nagyszülőket.

Moszkva gyönyörű, izgalmas város. Néhány amerikai és angol fiatal élvezettel veti bele magát a városnézés izgalmába, amikor egy az egész világra kiterjedő, ismeretlen eredetű katasztrófa minden elektronikus eszközt működésképtelenné tesz, majd pusztítani kezdi az embereket. Az eluralkodó káosz elöl a turisták a metróalagútba menekülnek, és csak öt nappal később merészkednek elő. A nemrég még életteli metropolisz kísértetvárossá vált. Nincsenek túlélők, csak egy automatizált katonai adó sugározza az utolsó vészjeleket. A csapat tagjai menekülni akarnak - de még nem tudják, merre induljanak, vagy hova bújjanak az újabb csapások elől. Nem is sejtik, hogy közel a segítség: csak fel kell ismerni.

Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.

Andrij Dovzsenko rájön a szovjet pszichiátriai kórházak régóta rejtegetett borzalmas titkára és döntenie kell: vagy együttműködik a KGB-vel és távozhat családjához, vagy felfedi az igazságot a pszichiátriára utalt szovjetellenes kezeltekről.

Mrs. Bakshi úgy dönt, hogy férjet talál mind a négy gyönyörű lányának. Az okos és keményfejű Lalita (Aishwarya Rai) azonban kijelenti, hogy kizárólag szerelemből hajlandó férjhez menni. Lalita megismerkedik Will Darcyval (Martin Henderson), a gazdag és beképzelt amerikaival és azonnal szikrázni kezd köztük a levegő. A végzet ellen nem tehetnek semmit: a képzelet, a pletyka, a tévedések egyre jobban behálózzák őket, míg megtörik a büszkeség, legyőzetik a balítélet és végre győz a szerelem.

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

A film az 1970-es évektől követi nyomon Patrick Braden egy megnyerő, de rettenetesen elszánt fiatalember tetteit. Egy kis ír városban hagyják magára kisbabaként, s nagyon korán rájön, hogy más, mint a többiek. Már kisiskolás korában a lányos játékokhoz vonzódik, nevelőanyja ruháiban játszik, és sminkeli magát, ha egyedül marad. Patrick egy módon éli túl gyerekkorát: szellemes, elbűvölő viselkedésével és, hogy gyengéden visszautasít minden olyan kísérletet, mely meg szeretné változtatni őt. Tartásának és eszének köszönhetően vészeli át a nehéz életkörülményeket, s senkinek és semminek nem hagyja, hogy beleszóljon abba, amiben hisz. Az iskolapadból kikerülve Londonba megy, ahol egy transzvesztita bárban énekel.

A tizenkilencedik század elején a csődbe jutott kereskedő vidékre kénytelen költözni hat gyermekével. Egy nap, az erdőben hazafelé tartva titokzatos kertbe téved, ahol letép egy rózsát a legkedvesebb gyermeke, a kis Belle szármára. Ezzel azonban magára haragítja a kert urát, aki az életét követeli cserébe. Mindezt hallva Belle megszökik otthonról, és magát kínálja az apjáért cserébe. A Szörnyeteg azonban nem öli meg, sőt idővel összebarátkoznak. Belle rájön, hogy a zord külső egy elátkozott herceget takar.

A zord szögesdrótok mögött csaholó vérebek, nyomukban a gyanakvó gazda. Nincs menekvés. Vagy mégis? A baromfiudvar tollas foglyai nem adják fel. A talpraesett Rozsda vezetésével újabb és újabb szökési tervet kovácsolnak. De a kísérletek sorra kudarcba fulladnak, mígnem egy nap eljön a szabadság hírnöke! Egy amerikai kakas süvít át a kerítés fölött, és nyekken nagyot az etetővályúban. A felbolydult tyúkok a megmentőjüket látják az égből pottyant jövevényben, és arra kérik, tanítsa meg őket repülni.

Charlie és Alan egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.

A tizenkilencedik század elején a csődbe jutott kereskedő vidékre kénytelen költözni hat gyermekével. Egy nap, az erdőben hazafelé tartva titokzatos kertbe téved, ahol letép egy rózsát a legkedvesebb gyermeke, a kis Belle szármára. Ezzel azonban magára haragítja a kert urát, aki az életét követeli cserébe. Mindezt hallva Belle megszökik otthonról, és magát kínálja az apjáért cserébe. A Szörnyeteg azonban nem öli meg, sőt idővel összebarátkoznak. Belle rájön, hogy a zord külső egy elátkozott herceget takar.

Dr. Bennet Omalu törvényszéki patológusként dolgozik. A kiváló szakember különös felfedezést tesz egy visszavonult híres amerikai focista boncolásakor. Az elvégzett vizsgálatok megdöbbentő agyi elváltozásokat mutatnak a sportolónál. Dr. Omalu arra a következtetésre jut, hogy a sportpályafutása során szerzett rengeteg ütközés károsította az agyát. Az amerikai fociliga nagyhatalmú vezetői természetesen tagadják ezt, az orvosnak keményen meg kell küzdenie az igazáért. Igaz történet alapján.

Charlie és Alan egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.

A negyvenes Vincent életében először apa lesz. Az örömhírt a család ünnepi vacsorával próbálja emlékezetessé tenni. Húga, Élisabeth és sógora, Pierre meghívja hát a házaspárt és gyerekkori barátjukat, Claude-ot. Miközben a kismamára, Annára várnak, a vendégek kérdések özönével árasztják el a leendő apát. Ám minden a feje tetejére áll, amikor megkérdezik, hogyan fogják hívni a kis jövevényt. Vincenték ugyanis az Adolphe nevet szánják a kisfiúnak. A névadás körül parázs vita bontakozik ki, amelyben régi sérelmek és titkok is felszínre kerülnek.

Henry a paradicsomi Hawaii-on éli az unatkozó playboyok édes életét. Egyik reggel azonban találkozik a csinos Lucyval, akinek remek a humora, bájos a mosolya és palacsintájából épp meseházat épít a tányérján. Egyszóval teljesen belehabarodik a lányba. Minden nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Így Henrynek nem marad más választása: minden nap újból nekiveselkedik, hogy meghódítja Lucyt.

Jenny és Paul egy kocsmában találkoznak. Gyorsan egymásba szeretnek egy szétesőben lévő, a háború felé tartó világban, amelyben a lány radikalizálódik, Európa egyre inkább jobbra tolódik és hadiállapot lép életbe.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

A csinos, tizenöt éves Cécile de Volanges végre kiszabadul a zárdából: anyja nemsokára férjhez adja. A mama addig is Madame de Merteuil gondjaira bízza a kislányt, nehogy valami jóvátehetetlen dolog történjék az esküvő előtt. Nem sejti, hogy a kiszemelt vőlegény e hölgy szeretője. A marquise kedvesen mosolyog - és bosszút forral, melynek eszköze régi hódolója s egyben "bűntársa" minden gonosz csínyben: Valmont vicomte...
Milos Forman műve - az angol Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című filmjéhez hasonlóan - Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent, a maga korában inkább a botrány, mint az irodalmi értékek következtében híressé vált művét dolgozza fel. Míg azonban Frearsnél a szerelem cinikus háborúság, halálos párbaj, ahol mindenki elrejti valódi érzelmeit, addig Forman sokkal szabadabban kezelte az eredeti művet, s a csábítás rafinált módozatait jeleníti meg gyönyörűen rajzolt képekben. Azok a bizonyos viszonyok - fájdalmasságuk mellett - nála életörömmel teltek, szenvedélyesek és játékosak.

A 19 éves Tish New York Harlem negyedében él az 1970-es évek elején. A lány boldog, mert eljegyezte a gyermekkori barátja. A jövőről álmodoznak, amikor a rasszista zsaru manipulációjának következtében letartóztatják az ártatlan Fonnyt.

Henry a paradicsomi Hawaii-on éli az unatkozó playboyok édes életét. Egyik reggel azonban találkozik a csinos Lucyval, akinek remek a humora, bájos a mosolya és palacsintájából épp meseházat épít a tányérján. Egyszóval teljesen belehabarodik a lányba. Minden nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Így Henrynek nem marad más választása: minden nap újból nekiveselkedik, hogy meghódítja Lucyt.

A nőcsábász Danny jegygyűrű viselésével védi magát a tartós kalandoktól. Ám Palmer esetében csődöt mond a taktika, ugyanis beleszeret álmai nőjébe. Danny jobb híján újabb hazugságra ragadtatja magát, megkéri a gyermekeit egyedül nevelő titkárnőjét, játssza el az elhidegült felesége szerepét. Miközben a 'házaspár' igyekszik kitartani a mese mellett, a hazugság újabb hazugságokat szül, Katherine gyerekei, sőt Danny unokatestvére is belekeveredik a színjátékba. A társaság végül közös családi utazáson találja magát, ahol már senki sem tudja, mi igaz, és mi nem.

Jerry Maguire életében minden együtt van ahhoz, hogy megtestesítse korunk ideálját: sikeres sportmenedzser rengeteg ügyféllel, rengeteg pénzzel és egy szintén sikeres menedzser-menyasszonnyal. Jerry azonban egyszercsak rádöbben arra, hogy a sok munka és a pénz utáni kíméletlen hajsza kiölte belőle az embert. Egyetlen éjszaka alatt kiáltványt fogalmaz, melyet másnap mindenki kitörő lelkesedéssel fogad a munkahelyén. Hamarosan azonban rá kell ébrednie, hogy a szép elvek és a sikerorientált gyakorlat között áthidalhatatlan szakadék tátong - egyik percről a másikra kirúgják állásából. Cserbenhagyják ügyfelei, a neves sportolók és menyasszonya is szakít vele. Csak ketten állnak mellé: egy másodosztályú focista és a kisfiát egyedül nevelő bájos könyvelőnő. Hármasban vágnak neki, hogy meghódítsák a világot.

1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé kerül, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain.

A csinos, tizenöt éves Cécile de Volanges végre kiszabadul a zárdából: anyja nemsokára férjhez adja. A mama addig is Madame de Merteuil gondjaira bízza a kislányt, nehogy valami jóvátehetetlen dolog történjék az esküvő előtt. Nem sejti, hogy a kiszemelt vőlegény e hölgy szeretője. A marquise kedvesen mosolyog - és bosszút forral, melynek eszköze régi hódolója s egyben "bűntársa" minden gonosz csínyben: Valmont vicomte...
Milos Forman műve - az angol Stephen Frears Veszedelmes viszonyok című filmjéhez hasonlóan - Choderlos de Laclos 1782-ben megjelent, a maga korában inkább a botrány, mint az irodalmi értékek következtében híressé vált művét dolgozza fel. Míg azonban Frearsnél a szerelem cinikus háborúság, halálos párbaj, ahol mindenki elrejti valódi érzelmeit, addig Forman sokkal szabadabban kezelte az eredeti művet, s a csábítás rafinált módozatait jeleníti meg gyönyörűen rajzolt képekben. Azok a bizonyos viszonyok - fájdalmasságuk mellett - nála életörömmel teltek, szenvedélyesek és játékosak.

1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé kerül, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain.

A nőcsábász Danny jegygyűrű viselésével védi magát a tartós kalandoktól. Ám Palmer esetében csődöt mond a taktika, ugyanis beleszeret álmai nőjébe. Danny jobb híján újabb hazugságra ragadtatja magát, megkéri a gyermekeit egyedül nevelő titkárnőjét, játssza el az elhidegült felesége szerepét. Miközben a 'házaspár' igyekszik kitartani a mese mellett, a hazugság újabb hazugságokat szül, Katherine gyerekei, sőt Danny unokatestvére is belekeveredik a színjátékba. A társaság végül közös családi utazáson találja magát, ahol már senki sem tudja, mi igaz, és mi nem.

Jerry Maguire életében minden együtt van ahhoz, hogy megtestesítse korunk ideálját: sikeres sportmenedzser rengeteg ügyféllel, rengeteg pénzzel és egy szintén sikeres menedzser-menyasszonnyal. Jerry azonban egyszercsak rádöbben arra, hogy a sok munka és a pénz utáni kíméletlen hajsza kiölte belőle az embert. Egyetlen éjszaka alatt kiáltványt fogalmaz, melyet másnap mindenki kitörő lelkesedéssel fogad a munkahelyén. Hamarosan azonban rá kell ébrednie, hogy a szép elvek és a sikerorientált gyakorlat között áthidalhatatlan szakadék tátong - egyik percről a másikra kirúgják állásából. Cserbenhagyják ügyfelei, a neves sportolók és menyasszonya is szakít vele. Csak ketten állnak mellé: egy másodosztályú focista és a kisfiát egyedül nevelő bájos könyvelőnő. Hármasban vágnak neki, hogy meghódítsák a világot.

Az egyetlen cég által ellátott nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fern (Frances McDormand) mindent bepakol furgonjába és elindul, hogy modern nomádként a hagyományos társadalmon kívüli életet folytasson. Chloé Zhao rendező harmadik játékfilmje, A NOMÁDOK FÖLDJE valódi nomádokat (Linda May, Swankie és Bob Wells) vonultat fel Fern társaiként, amint Amerika nyugati felének végtelen vidékeit rója. A film számos más kitüntetés mellett díjat nyert a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon és a Velencei Filmfesztiválon is.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A II. világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A guadalcanali partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Egy nyár Észak-Olaszországban. Elio (Timothée Chalamet), a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. A szüleivel együtt minden évben ugyanabban az ódon villában meg kertben tölti a vakációt, és ugyanazok a régi barátok veszik körül. Buliznak, strandolnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek, és persze szerelemesek...
Elio apja művészettörténész, aki minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal a doktori disszertációján dolgozó Oliver (Armie Hammer) érkezik, aki megzavarja a boldog harmóniát. Nem illik ide. Túl laza, túl szép, nem tudni mit akar.
Ez a nyár más, mint a korábbiak. Boldog és furcsa, szerelemmel és bánattal teli. És mire véget ér, már semmi nem lehet ugyanolyan, mint addig volt.

Egy szép napon egy Oxford közeli mezőn egy fiatal pár, Joe (Daniel Craig) és Claire (Samanta Morthon) gyermeksírást hall. Egy hőlégballon, kosarában egy kisfiúval, elszabadult horgonyáról, és egy férfi azzal küszködik, hogy visszahúzza a földre. Többen sietnek a férfi segítségére, és már kezdik is visszahúzni az eltévedt léggömböt, amikor egy hirtelen szélroham meghiúsítja erőfeszítéseiket és elragadja a csoportot. Mindenki lezuhan, egy férfi kivételével, aki tovább kapaszkodik, és csak később, jóval távolabb esik le. Joe egy elhanyagolt külsejű férfi, Jed (Rhys Infans) társaságában elindul, hogy megkeressék ezt az embert. A későbbiekben a két férfi elkeseredett küzdelemben próbálja feldolgozni, amit a mezőn átéltek, míg lassan Claire válik áldozatává a mind erőszakosabb harcnak.

Egy holokauszt-túlélő traumatikus emléke belső utazást indít el egy saját útját kereső fiatal iskolás lányban, amelynek során elmosódik a határ az állati és az emberi természet között.

Egy film a versengésről, túlszárnyalni akarásról. Az ősembertől a vadászokon át, a sajtófigyelő modern tömegeken keresztül a futurisztikus emberig a tudásszomj bukáshoz vezet. A film elválasztott képernyőt használ az egy időben történő események bemutatására. A természetből vett képek gazdag, színes vizuális hatást kölcsönöznek.

Az Oscar-díjas George Clooney és Julia Roberts újra együtt a vásznon az elvált pár szerepében, akik azon kapják magukat, hogy szövetkezniük kell, ha közösen meg akarják akadályozni, hogy a fülig szerelmes lányuk elkövesse ugyanazt a hibát, amit ők is annak idején. A Beugró a paradicsomba egy vadonatúj romantikus vígjáték a második esélyek édes meglepetéseiről. A filmet Ol Parker (Mamma Mia! - Sose hagyjuk abba, a Keleti nyugalom - Marigold Hotel filmek írója) rendezte Daniel Pipskivel közösen írt forgatókönyvéből, a producerek Tim Bevan (A legsötétebb óra, A dán lány), Eric Fellner (A mindenség elmélete, Les Misérables), Sarah Harvey (Keleti nyugalom - Marigold Hotel , Erőszakik), Deborah Balderstone (Palm Beach, Bele a semmibe), George Clooney és az Oscar-díjas Grant Heslov (Az Argo-akció, Az éjféli égbolt ) valamint Julia Roberts, Lisa Roberts Gillan és Marisa Yeres Gill (Homecoming sorozat).

Az egyetlen cég által ellátott nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fern (Frances McDormand) mindent bepakol furgonjába és elindul, hogy modern nomádként a hagyományos társadalmon kívüli életet folytasson. Chloé Zhao rendező harmadik játékfilmje, A NOMÁDOK FÖLDJE valódi nomádokat (Linda May, Swankie és Bob Wells) vonultat fel Fern társaiként, amint Amerika nyugati felének végtelen vidékeit rója. A film számos más kitüntetés mellett díjat nyert a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon és a Velencei Filmfesztiválon is.

Marion egy furcsa buli után az éjszakai Párizs utcáin bolyong. A testvérét gyászoló fiatal lány egy véletlen folytán botlik Alexbe. Kettejük sorsszerű találkozása egy olyan, egész éjjelen át tartó kalandba torkollik, mely talán kiutat mutat a gyászban megtört lány számára. A 2021-es Velencei Filmfesztiválon debütált Ma már holnap van a kallódó huszonévesek útkereséséről szól, miközben finoman rezonál a francia főváros fiataljait ért terrortámadások pszichés utóhatásaira is. A korábban casting directorként (Marie Antoinette, Antikrisztus, Holy Motors) dolgozó Antoinette Boulat egy fiatalos, a korszellemet megragadó dramedyvel mutatkozik be rendezőként. A két főszereplő Lou Lampros (Madre, A francia kiadás) és Tom Mercier (Synonymes) ihletett alakítása, a varázslatos képi világ és a vagány sound design egy különleges hangulatú felnövéstörténetet eredményeznek.

Marco Spanyolország legjobb kosárlabdacsapatának segédedzője. Egy nap ittasan vezet, és frusztrált viselkedése és kezelhetetlen indulatai miatt balesetet okoz. Bíróság elé kerül, elveszíti a munkáját, és még a barátnője is elhagyja. A bíró a lehető legkellemetlenebb büntetést szabja ki a végtelenül önző, minden empátiától mentes férfira: egy értelmi fogyatékossággal élő férfiakból álló csapatot kell edzenie, akik eddig még sohasem láttak kosárlabdát. Ártatlanságuk, érzékenységük és humoruk azonban nem várt módon változtatják meg Marco életét: általuk lassanként megtanulja, mi az igazán fontos az életben.

A Los Amigos csapata megnyeri a spanyol kosárlabda-bajnokságot, ám diszkvalifikálják őket Sergio hibája miatt. Két évvel később érkezik egy zöldfülű, de lelkes edző, Cecilia, aki bevezeti őket az atlétika lenyűgöző világába.

Az Oscar-díjas George Clooney és Julia Roberts újra együtt a vásznon az elvált pár szerepében, akik azon kapják magukat, hogy szövetkezniük kell, ha közösen meg akarják akadályozni, hogy a fülig szerelmes lányuk elkövesse ugyanazt a hibát, amit ők is annak idején. A Beugró a paradicsomba egy vadonatúj romantikus vígjáték a második esélyek édes meglepetéseiről. A filmet Ol Parker (Mamma Mia! - Sose hagyjuk abba, a Keleti nyugalom - Marigold Hotel filmek írója) rendezte Daniel Pipskivel közösen írt forgatókönyvéből, a producerek Tim Bevan (A legsötétebb óra, A dán lány), Eric Fellner (A mindenség elmélete, Les Misérables), Sarah Harvey (Keleti nyugalom - Marigold Hotel , Erőszakik), Deborah Balderstone (Palm Beach, Bele a semmibe), George Clooney és az Oscar-díjas Grant Heslov (Az Argo-akció, Az éjféli égbolt ) valamint Julia Roberts, Lisa Roberts Gillan és Marisa Yeres Gill (Homecoming sorozat).